Hét dolog rólam

Akkor ismét...Ildi kíváncsiskodik utánam.

Íme a játékszabály:

1. linkeld be a blogodba azt, aki "ezt tette veled!" :-)
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi
3. nézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek nézve

Akkor most elmesélek 7 dolgot.

1.Szerencsére olyan közegben nőttem fel, amelyből teljes mértékben hiányzott az emberi butaság, és a másik semmibe nézése. Ezekkel a dolgokkal csak kamasz koromban találkoztam először, és már akkor sem tudtam kezelni és tolerálni sem. Nagy hibám, hogy a mai napig sem tudom megérteni és elviselni a bunkó embereket. Ez egy teljesen testidegen tulajdonság számomra.

2. Nagyon könnyen alkalmazkodok bárkihez, akit szeretek, néha még túlzásba is viszem. De javulok, mostanában azért már meg tudom különböztetni , hogy mi van értem, miattam, és mi az, amit a másikért, a másik miatt cselekszem.

3. Nagyon szeretek tanulni. Sokminden érdekel. Egy nagyon igaz mondásnak tartom, hogy az ideális állapotban sok témáról tudsz keveset, és kevésről sokat. Esetemben a sokmindenről keveset már adott, csak még nem igazán találtam meg azt a témát, amiről sokat szeretnék tudni. Illetve nem tudom még mindig kiválasztani. Azt hiszem az a megoldás, hogy mindent megtanulok, ami csak érdekel, és fontos lehet, aztán majd lesz valahogy. :)

4. Nagyon fontos számomra a családom. Bár ők biztosan sokszor nem érzik ezt, mert keveset vagyok velük. De igyekszem elérni azokat a célokat, amiket kitűztem magam elé, hogy egyszer tényleg érezhessék, milyen fontosak nekem, és meghálálhassam, amit nekem adtak az évek alatt.

5. Szeretnék felnőni. Szeretem a rendet, szeretem a meleg ebédet, szeretem a tiszta, vasalt ruhát, szeretem, ha rendben van a kert, szeretek egy jó könyvet órákon keresztül olvasni, szeretném tudni, hogyan kell kezelni a mindennapi papírmunkát, szeretnék a családommal lenni, szeretnék házat építeni... De hogy kell beosztani az időmet??? :)

6. Másoknak adni jó. Főleg törődést. Még akkor is, ha soha nem kapod vissza. Csak meg kell tanulni elfogadni és elfelejteni a csalódást. Mert adni jó.

7.Aztaaa! De szép cipőő!! Légyszi légyszi légysziii... :)

Mivel mindenkihez elért már a kör, akiket ismerek, csak 1 embernek kérném a 7 dolgát, illetve kettőnek, csak egy cím van hozzájuk. Kischuny és Nagychuny. Írjatok.

Már megint rászedtek valamire... :)

Amióta elkezdtem olvasgatni Ildi és Ildi blogját, már többször bepaliztak valami szuper játékra. :) Ez az utóbbi olyan jól sikerült a részükről, hogy 2 napja megállás nélkül azon filózom, mik is fognak velem történni 1, 2 és 3 év múlva. Most megpróbálom összeszedni. :)

2009.október 28.

Már az új albérletünkben lakunk január óta, és pár hónapja elkezdtük fűzni a főbérlőnket, hogy ugyan adja már el nekünk azt a szuper kis házat. Természetesen már minden fölösleges falat kibontottunk, meg csináltunk magunknak egy szuper könyvespolcot (bár azt a méretet nem tudom, hogy illik-e még csak így "könyvespolcnak" hívni, magunkat ismerve kb 5m x 2,5m...), meg egy mégszuperebb konyhaszekrényt. Természetesen tölgyfa az egész. Béci ki van akadva, hogy a National Geographic kiadott 6 újabb könyvet, amiket mindet szeretnénk megvenni. És hiába vesszük folyamatosan, mindig több lesz. Mikor lesz így teljes a sorozatunk...??
Mindeközben mind a ketten be vagyunk zsongva, tervezzük a szaporulatot.
A macskánk megszokta az új helyét, és ismét ő a kerület réme.
Nekem a suliban nincs sok tantárgyam, de azok küzdősek nagyon. De azért csinálom, hiszem már nagyon meganultam beosztani az időmet. Így minden nap jut idő főzésre, tanulásra és természetesen a teaházra is, ahol még nincsenek olyan nagyon sokan, de nem aggódunk, mert már van 2 állandó alkalmazottunk.
Ja, és a nyár óta papírom van róla, hogy házi rabszolga lettem. :)

2010.október 28.

Idén nyáron végre elmentünk nyaralni. Voltunk 1,5 hetet anyuékkal közösen külföldön, és 2,5 hetet kettesben Magyarország körúton.
Már van egy valamekkora kislányunk, vagy valamekkora kisfiaink. (Bocsi, ezt még nem tudom hogy lesz a sorrend, előbb a lány, és utána az ikerfúk, vagy fordítva...). Ezzel nekem lett 2 (vagy 3) gyerekem, mert Béci imád vele játszani, én meg csinálhatok minden mást. De aztán persze csere, és én vagyok a kiskölökkel, Béci meg csinál minden mást. :)
A házunk már készen van, szuper sütőt vettünk, amivel mindenféle finomakat készíthetek.
A suli most fél évig talonba van rakva, de következő félévben folytatom. Már a 3. évnél járok, lassan elkezdek keresni magamnak szakmai gyakorlathoz állásokat.
A teaházban már állandósult a jó forgalom. Van 2 alkalmazottunk és egy üzletvezetőnk is. Nekünk nem kell mindig ott lennünk, de azért amikor nincs valami már halaszthatatlan dolgunk ott vagyunk-azaz állandóan. Végre én is rendesen értek a papírmunkákhoz, nem csúszva adjuk le a fontos papírokat, és amikor jönnek ellenőrizni, akkor sem tudnak mivel megfogni.

2011.október 28.

Bécivel még mindig ugyanolyan minden, mint a legelején. Igazán jó dolog vele együtt lenni. A munkánkat is mindenhol, mindig együtt csináljuk.
Már a kertünkben teremnek mindenféle finomak, tettünk is el befőtteket, diót, volt saját paradicsomunk és krumplink is. Na nem valami sok, mert ez az 1. év, hogy foglalkozunk vele, de azért arra a kevésre nagyon büszkék vagyunk.
Kis utódok szépen növögetek, a nagyszülők meg folyton ellopják őket tőlünk. Anyukám mégsem küldi ki ránk az ÁNTSZ-t, ahogy 3 évvel ezelőtt viccelődött, mert mindig rend és tisztaság van nálunk, még az ő mércéjével is. Béci anyukája is rávette magát, hogy Pestre költözzön, talált is magának egy szuper kis lakást. Ő is rendszeresen ott lóg nálunk, és az unokákat tanítja mindenféle csuda dologra. :)
Azóta az asztalosműhelyünk is beindult szépen, sok-sok lámpát, bútort tudunk eladni, kezdünk kimászni az adósságainkból. A sulival is szépen haladok, már megtaláltam, hogy hol fogok elhelyezkedni, miivel látták, hogy már van gyerekem, nem aggódtak, hogy le fogok lépni tőlünk rövid idő után - ahogy azt ők hiszik... :)

A harmadik kreatív!!

Ismét jelentkezem, de csak egy igazán rövid szösszenet erejéig. A szuper hír az, hogy megtaláltam a 3. díjazott Kreatív blogost. Azt hiszem, hogy ha valaki elolvasgatja a blogjukat, akkor nem kell sok magyarázatot hozzá fűznöm, de ha valakinek nem lenne elég ideje, akkor az ő kedvükért írok egy kis indoklást.
Tehát a 3. díjazott a kedvenc és legújabb ékszerkészítő barátaim, a Chünyök. Kischüny és Nagychüny kb 3 hónapja foglalatoskodik az ékszerkészítéssel, és már most vannak eladott darabjaik, és napról napra látszik, hogy mennyit fejlődnek és milyen szuper ötletekm formák és anyagok fogalmazódnak meg ékszer formájában. Ami nekem a leginkább tetszik, hogy minden kis nyakláncot, fülbevalót, karkötőt úgy kezelnek, mint egy igen féltett saját gyereket. Mindegyikhez tartozik egy kis leírás, mely elmeséli az ékszerke addigi életét, és születésének körülményeit.
Nos, ők ezért kapják. :)
Minden jót!

Igazi kandúriember

Teljesen függők lettünk. Imádjuk a kertet, és szerencsére az a helyzet, hogy a barátaink is imádják. Az elmúlt 3 héten több kedves ismerősünk tette nálunk látogatását, mint az elmúlt 3 évben. Ennek én igazán örülök, mert kipróbálhatom főzőtudományomat, és tesztelhetem is a szerencsés/szerencsétlen (mindenki döntse el maga, melyik csopotrba tartozónak érzni magát) vendégeinken. Tegnap is jártak nálunk ketten. Kicsit üzleteltünk, ugyanis isteni finom süteményekkel és bonbonokkal foglalkozik a pár, bár mindketten vegyész végzettségűek. (látszik, emnnyit számít a diploma...). Nem szeretem az édességet, ebből kifolyólag nagyon ritkán is eszek. De az övék valami isteni volt!!! Mindet sajátkezűleg készítik, és nem tartalmaznak semmilyen színezéket vagy mesterséges anyagot. Nagyon küzdenek, de nem akarnak olyan "mű" bonbonokat készíteni, amik mostanság a piacon vannak. Akit érdekel, itt van a cukrászda linkje. (Fogják még szépítgetni, most a tartalom a lényeg.) Hivatalosan még nem működnek, de barátoknak (tehát bárkinek, aki engem megkér...) szívesen készítenek bármit. Úgyhogy nézzétek a honlapot és kérjetek (nem titkolom, ez egy kicsit reklámszagú, mert annak is szántam, de ők annyira jók, hogy megérdemlik a reklámot). És ősztől nálunk is lesznek ezek a nyamik és meg lehet kóstolni.

Nade! Mi köze a címnek az előzményekhez? Eddig semmi. Macskánk is megszokta nagyon a kertet, alig akar bejönni a házba. Eleinte féltünk, hogy mi lesz vele, nehogy elszökjön vagy elkergesse a többi, már utcához szokott macskusz, de eddig semmi gond nem volt. Amikor kiáltok neki, azonnal ott van. Valószínűnek tartom, hogy a kertünknél messzebb azért nem merészkedik (köszönet ezért neki), de akkor is. Azt hiszem, ez egy igazán kedves dolog egy KANDÚR részéről, hogy az első szóra már ott is van nálunk. Persze utána kezdődnek az egyeztető tárgyalások, hogy naaaa, csak egy kicsit engedj már ki, igérem jó cica leszek, meg társai. :) És persze mi majdnem mindig engedünk neki.
Ezeket az előzményeket csak azért írtam le, hogy érthető legyen a valamelyik reggeli riadalmunk. Hossza keresgélés és kiabálás után csak nem jött haza Szőnyeg. Már elképzelni sem tudtuj, hogy mi lehet vele, mikoris felfedeztük, hogy a tetőn gubbaszt. Hogy hogy a fenébe ment oda fel, fogalmam sincs, de elég mókásan mutatott. :) Kihúzta magát, mint büszke macska, aki életében először mert felmenni ilyen borzasztó magasra (2-2,5 m), de ugyanakkor látszott, hogy totál be van rezelve. Kicsit talán hálás is volt nekünk, hogy lehívtuk onnan. :)

És most itt a legújabb dicsőség! :)Köszönet mindezért Ildinek, majd igyekszem érte megdolgozni...receptek, saját készítésű teaház zászló meg iylenek , természetesen dokumentálva...

Egyetlen bajom van csak, hogy kevesek blogját olvasom, és azok is szinte mind kaptak már.

De azért akad..

Elsőnek az anyukámnak, mert nagyon sok szép verset és gondolatot oszt meg az emberekkel. És ez ritka, úgyhogy azt gondolom, ezt megérdemli. És akik engem olvasnak ők is nyugodtan meglátogathatják, mert találhatnak napvidítót sokat. Most költözött ide, de ezt még fejlesztgetem neki.

A második az öcsémé, aki ugyan nem épp a költői hangnemet üti meg, és leginkább akkor szokott írni, mikor eldurran az agya, engem jól megnevettetett. és ha valaki szereti a metál ill. rock zenét, akkot itt találhat kedvére. Úgyhogy ő a humoráért kapja.

Most én ezt a kettőt tudom nem díjazottaknak kiosztani, de azért leírom, hogy ha előbb kaptam volna , akkor ki és miért kapott volna.

Ildi, alias Szilda azért a kitartásért és erőért, amivel mindenhez hozzá tud állni. Nagy példakép számomra, mert amit kitalál, azt véghez is viszi, és nincs olyan, hogy "lehetetlen". Meg persze azért is, mert nagyon szeretek vele komolyabb dolgokról is beszélgetni, és ilyen emberből sincsen sok..

A változatosság kedvéért a következő Ildi, akiből mindig olyan jókedv árad, hogy az átragad másokra is. Még ha ezen csodálkozol is, nekem mindig az a benyomásom, hogy körülötted süt a nap. :)

És végül, de nem utolsó sorban Olivér baba, aki folytatja szülei hitvallását a maga kis beszéd nélküli módján. De ne mondjátok, hogy soha nem rakok képet, Zuzu manónan ezért:

Újra itthon

A hétvégét Miskolcon töltöttók, most volt a legifjebbik unokahugunk keresztelője. Egész jól tűrte a gyűrődést, valószínűleg azért ebben az is benne volt, hogy a teljes misén nem vettünk részt, mert azt tuti nem bírták volna ki, így azon a kb 10 perces tényleges keresztelőn jól viselkedett az összes gyerek. :) Egyedül az nem tetszett a kis Dorkának, hogy összevizezték a fejét, de aztán nem adták oda neki a maradékot kannástól, hogy pocsolhasson vele. Meg ne mteljesen értette a szitut. Előző este elmentünk fürseni Nyékre, ott a rendes utcai ruhában nem lehetett bemenni a vízbe, most meg kiöltöztették hercegnőnek, ebben meg pocsolják? Hát normálisk ezek?? :)

De az ezt követő ebéden kicsit kárpótoltuk, kapott egy szupervagány motort, és hercegnőruhában terepmotorozhatott a nagyi kertjében. :)



Jól elment ez a két nap, most ismét kezdődik a meló. Sajna még mindig nem tolonganak a teaházban, de nem baj, mert legalább utól tudjuk érni magunkat egy-két elmaradásunkkal. Én rendbeszedem a hivatalos papírjainkat, elkészítem a hiányzó szabályzatokat, B. pedig keresgét szőnyegeket, mert jövő héten lecseréljük a mostanit. Rájöttünk, hogy hiába teszünk fel bármilyen hiper-szuper szőnyeget, úgyis tönkremegy. Úgyhogy most veszünk egy a teaházba illő, de olcsó szőnyeget. Majd jövő héten bezárunk, és akkor tartunk egy kis karbantartást.

Otthon még mindig imádunk lenni. Cicánk is megszokta, hogy a betoton és kövön túl az a zöld izé nem fogja megenni, és az is stabil alapnak bizonyul.

Örülök, hogy ilyen gyorsan beteltek a játékra a helyek, már körvonalazódnak az ajándékok is. :)

Szép napot mindenkinek (kár, hogy szakad az eső..)

Játék-játék

A játékszabályok:

1, Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.

2, Az első 3 kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.

3, Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.

4, Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis ők maguk is megajándékoznak 3 embert.

Várom a jelentkezpket! :)

Anda

Kezdet

Az eddigi nyugiszgetünk, mely a teaházunk és kedvenc tartózkodási helyünk is kibővült egy kistestvérrel. Nemrég költöztünk el egy új lakásba, ahol gyökeresen megváltoztak a szokásaink már az első ott eltöltött napon. Sikerült-óra nélkül!!!!-nagyon korán, kb 7-kor felkelnünk, és kertészkedtünk, én metszettem a sövényt, B. lenyírta és összegereblyézte a füvet. Aztán békésen megreggeliztünk és még egy kis sétára is jutott időnk a munkábamenetel előtt. :)
Este főztem egy isteni vega-menüt, aminek a receptjét-nem valami nagy kuszt, de annál finomabb-szívesen megosztom bárkivel, ha valaki kíváncsi.
Azt hiszem a kis kertecskénk alakításáról fogok még a későbbiekben írni, de túl gyakori bejegyzésekre nem lehet számítani, mert sajna folyton dolgozunk a másik nyugiszigeten/nyugiszigetben.
Mára ennyit.